A zéró időhullám, újszerűség- vagy újdonságelmélet néven is ismert, számmisztikai alapú teória elsősorban Terence McKenna (1946-2000) író és filozófus nevéhez fűződik. Szerinte a világegyetem 2012. december 21-én végtelen bonyolultságot ér el, szingularitás jön létre, és minden és bármi, ami elképzelhető, egyszerre bekövetkezik.

Az újszerűség-elmélet célja kiszámítani az „újszerűség”-nek nevezett fogalom áradásának és visszahúzódásának váltakozását, mint az apályt és a dagályt.

McKenna szerint a Világegyetem lényege nem a jó és a gonosz közötti küzdelem, hanem a megszokott és az újszerű közötti ellentét.

Úgy véli, ha az „újszerűséget” grafikusan ábrázoljuk az időben, egy fraktál hullámformát kapunk. Ezt nevezte ő zéró időhullámnak, amely elmélete szerint megmutatja, mikor (azt azonban soha nem, hogy hol) árad vagy húzódik vissza az „újdonság” vagy „újszerűség”, legyen szó bármilyen kiválasztott időintervallumról, néhány napról vagy több százezer évről.

McKenna úgy gondolta, hogy a kozmoszban működik egy olyan erő, egy adott cél miatt létező vonzóerő, amely az idő végén növeli az összefüggéstelenséget, méghozzá olyan mértékben, hogy végül szingularitás jön létre az univerzum végtelen komplexitásában, amikor bármi és minden, ami elképzelhető, azonnal megjelenik/bekövetkezik.

Mindez pedig 2012. december 21-én válik valósággá.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.